A Krími-kongói vérzéses láz vírus neve talán a virológia történetének legfurcsább vírusneve, habár egy külön bejegyzést megérne az ennél is furcsább nevek és történeteik felsorolása.

Az egyszerűség kedvéért csak CCHFV-nek (a Crimean-Congo Hemorrhagic Fever virus-ból) rövidített vírust egymástól függetlenül két helyen is felfedezték.

Az 1940-es években a Krím-félszigeten állomásozó szovjet katonák és helyi civilek körében is leírtak egy vérzéses lázat okozó megbetegedést. Ezt követte majdnem húsz évvel, egy hasonló járvány leírása a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az akkori vizsgálati módszerek ugyanazon vírus jelenlétére utaltak, így a neve mindkét felfedezés helyszínét megőrizte.

A vírus világszerte elterjedt, emiatt a kutatók körében is nagyon fontos téma. A vírus különböző genetikai változatai és a terjesztésében szerepet játszó kullancsfajok terjedése miatt a vírus maga is egyre szélesebb körben jelenik meg. Egyelőre megfelelő gyógyszer vagy hatásos vakcina nem érhető el ellene, így az amúgy jelentős halálozással járó fertőzés kezelésére nincs ellenszer.

A kórokozó terjedésével pedig újabb és újabb területeken van jelen a fertőzés. Hazánk, egy erős történelmi hasonlattal élve, valóban végvárnak tekinthető, ugyanis tőlünk délre a Balkán számos országában ismert és folyamatosan jelen van a vírus.

A PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium szakembereivel most azon dolgoznak, hogy a határainkon kívül építsenek- és fejlesszenek kapacitásokat, illetve új eljárásokat a korai felismerésre és a vírus terjedésének visszafogására. Egyébként ezt szolgálja hazánkban a Dr. Földvári Gábor vezette Kullancsfigyelő program is, ahol bárki keresheti a vírust terjesztő kullancsot a kutatók segítségével, civil tudósként.

Két most megjelent tanulmányunkban arra jutottak a kutatók, hogy a Balkán országai közül Észak-Macedónia lehet a különféle CCHFV vírustörzsek olvasztótégelye. Ráadásul egy összetett program keretében országos kampányban és összefogásban, orvosok, állatorvosok és biológusok bevonásával vizsgálták a helyzetet. Ebből kiderült, hogy a vírus kimutatása nem egy új felbukkanásnak vagy behurcolásnak köszönhető, hanem inkább annak, hogy korábban nem végeztek megfelelő számú célzott vizsgálatot a vérzéses lázas betegekben. Őket korábban inkább kullanccsípéssel összefüggő bakteriális fertőzésre kezelték.

A VNL szakembereivel olyan módszereket és járványvizsgálati eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel hazánkban is már korai fázisban felismerhető lehet a vírus megjelenése. Erre számos hazai tanulmány már most is talált utalást, emberi, vadon elő állatokból és háziállatokból kimutatott antitestek révén, amelyek egy korábbi fertőzés nyomait jelentik.

A vírus tehát minden bizonnyal érkezik és a nemrég Madrid környékén is tapasztalt jelenséghez hasonlóan az elkövetkező években évtizedekben hazánkban is megjelenhet. Ezt a hazai és külföldi szakemberek együttműködve, felkészülten várják.

Publikációink a témában:

https://www.eurosurveillance.org/content/10.2807/1560-7917.ES.2025.30.4.2400286

https://wwwnc.cdc.gov/eid/article/31/2/24-1249_article

Korábbi hazai publikációk:

🐇https://www.liebertpub.com/doi/10.1089/vbz.2012.1011?url_ver=Z39.88-2003&rfr_id=ori%3Arid%3Acrossref.org&rfr_dat=cr_pub++0pubmed

🐁https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1877959X19300895?via%3Dihub

🧍https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1877959X20304246?via%3Dihub

🐄https://www.mdpi.com/1999-4915/16/6/875

A vírus spanyolországi megjelenésével kapcsolatos cikkek:

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9881766/