Ugrás a tartalomra

„EZ A PANDÉMIA BEMELEGÍTÉS VOLT AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ JÁRVÁNYOK ELŐTT”

2024. március 15.

A tudomány több száz év alatt kialakult és megismert igazságait és keretrendszereit tagadták a vírusellenesek mindenféle valós érv nélkül. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának tudományos igazgatóhelyettese szerint ez azért katasztrófa, mert ez a hozzáállás súlyos egészségügyi helyzetben veszélyeztette a társadalom megszokott működését, a többség biztonságát és normális életvitelét.

 

– 2020 elején egyre riasztóbb hírek érkeztek Délkelet-Kínából, majd a világ számos pontjáról. A koronavírus-járvány olyan helyzetet teremtett, amire száz éve, az 1920-as években tomboló spanyolnátha óta nem volt példa.

 

Hogyan vizsgázott az emberiség?

– A tudomány nagyon jól, az emberiség kevésbé. Számos, most már jól látható hatása van a járványnak. Az egyik a tudománytagadás és tudományellenesség, amit a közösségi média algoritmusai az emberiség történetében először, korábban soha nem látott mértékűre tüzeltek. 

A laposföld-hívők mókás hobbija után most itt a halálos vakcina és mikrocsip, laborban gyártott vírus és az ádáz háttérhatalom, amely minden tudóst lefizet. 

Ezekkel csupán az a baj, hogy a tudomány több száz év alatt kialakult és megismert igazságait és keretrendszereit tagadja, mindenféle valós érv nélkül. És ami a katasztrófa, hogy egy súlyos egészségügyi helyzetben, sőt még az után is komolyan veszélyezteti a társadalom megszokott működését, a többség biztonságát és normális életvitelét. A társadalomtudományi kivetülésen túl komoly világpolitikai kudarcokat is megfigyelhettünk, például amikor a leggazdagabb országok túlvásárolták magukat vakcinákból és védőfelszerelésből, ezzel is a vírus globális terjedését segítve. Élvezzük a globális gazdaság, turizmus, agrá­rium és sok más előnyeit, de a vészhelyzetben a felelősséget már nem vállaljuk globálisan. Kutatóként azt látom, hogy kis túlzással, de csak a fent említett két tényezőt figyelembe véve is a Covid–19 előtti időknél még sebezhetőbb a világ a járványok által.

– A Covid–19 vírussal eddig csaknem hétszázmillió ember fertőződött meg, több mint 6,7 millió ember vesztette életét. Magyarországon 2,2 millió fertőzésről tudni, illetve nagyjából 48 ezren haltak meg a koronavírus szövődményeinek következtében. Eldőlt már, hogy laboratóriumból kiszabadult, mesterségesen ­kreált kórokozóról van szó, vagy a természetben mindig is jelenlévő vírus került át az emberre?

– Minden, tudományos szempontból értékelhető új adat a szakmában ezzel foglalkozó kutatók várakozásai­nak megfelelően a természetes eredetre utal. Jómagam is immáron több mint tíz éve foglalkozom denevéreredetű koronavírusokkal és nemrég a kutatócsoportunk is komolyan hozzájárult a SARS–CoV–2 eredetének mélyebb megértéséhez. 

A vírus természetes eredetére folyamatosan gyűlnek az adatok, a laboratóriumi eredet azonban évek múltán is megmaradt a spekulációk és álhírek szintjén.

– Elő tudunk már állítani veszélyes vírusokat, baktériumokat?

– Amióta a mikrobák ismertek, az emberiség különféle módszerekkel képes a mikrobák fertőzőképességét vagy megbetegítőképességét befolyásolni. A tudomány, mint a világon oly sok jelenség és tényező, kétélű fegyver. A kórokozók megismerésével párhuzamosan a legszörnyűbb betegségekre mára már gyermekkori vakcinákkal védekezünk, és nem is emlékszünk, milyen volt pár száz éve, amikor évente 2,6 millió ember halt meg csak kanyaróban. Ez a szám mára évente néhány tucat és a korábban említett újkori tudománytalanság miatt éppen növekvőben van, ugyanis azokban az országokban, ahol nem kötelező a gyermekkori védőoltás, a kanyaró újra felüti a fejét. Szerencsére az 1963 (kanyaró oltás bevezetése) előtti néhány millióhoz képest manapság így is csak néhány tucat megbetegedésről beszélünk. 

A másik oldalon pedig ott van pél­dául a szovjet biológiai fegyverprogram, amelynek súlyos részletei kiszivárogtak, és mára jól ismert, hogy a különféle „felturbózott” kórokozókból tonnaszámra gyártottak és tároltak a hidegháború során. 

A modern világ és orvostudomány azonban így is kiválóan vizsgázott az elmúlt évszázadok során. Hogy közeli példát említsek, a nemrég Nobel-díjjal jutalmazott és hosszú évtizedek során kifejlesztett mRNS-vakcinatechnológia „leemelése a polcról” a Covid–19 pandémia során, a szükség órájában. Ismétlem önmagam, a tudomány jól vizsgázott.

Kemenesi Gábor

Fotó: Éberling András

– A nemzetközi trendek alapján a koronavírus okozta fertőzés valószínűleg kisebb kitörésekkel viszonylag enyhe, szezonális náthafertőzéssé szelídül. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy újabb mutánsok a jelenleginél sokkal súlyosabb klinikai következményekkel járhatnak. Most akkor megnyugodhatunk vagy sem?

– Aggódni sosem kellett, csupán figyelni és érteni a tudomány szavát, olykor bizonytalanságát, folyamatait és eredményeit. A SARS–CoV–2 pontosan úgy viselkedik, ahogy mi kutatók vártuk. Az ellene használható eszközök már rendelkezésre állnak és a kutatók világszerte folyamatosan fejlesztik őket, a vírusról alkotott tudás pedig folyamatosan gyarapszik. A járvány korai szakaszában, a lezárások és bizonytalanság idejében ezekből egyik sem volt. Az újabb mutánsok folyamatosan váltják egymást, de a tudomány felkészült, az eszközök a kezünkben. Az olvasó számára is közeli példa a „frissített” vagy új komponensű vakcina, ami leköveti a vírus változásait.

– A WHO egyik vezetője két éve arról beszélt, hogy az az elgondolás, hogy mindenki védett, és minden visszatér a régi kerékvágásba, nagyon veszélyes feltételezés. Például azért, mert a világ oltottsága nagyon egyenlőtlen, illetve jelentős számú ember ilyen-olyan okok ­miatt nem adatta be magának a vakcinát. Megcsúszott a kommunikáció vagy sokakra nem hatnak a tények?

– Itt nem csupán a koronavírusról van szó, bár a SARS–CoV–2 tekintetében két év alatt sok minden történt és nagyságrendekkel jobb helyzetben vagyunk most. A fő kérdés már egyre inkább a hosszú Covid néven ismert jelenség mielőbbi megértése és kezelése. 

A probléma túlmutat a koronavírus-járványon, ugyanis minden tudományos bizonyíték, elemzés és trend arra utal, hogy ez a pandémia leginkább bemelegítés volt az előttünk álló járványok előtt. 

Jelenleg is világméretű események zajlanak a szemünk előtt és a világunk növekedésével együtt ezek a hatások is erősödnek. Naprakész példa a madárinfluenza globális helyzete, ugyanis éppen egy úgynevezett pánzootikus esemény, azaz világméretű, állatokat érintő pandémia van folyamatban.

– A Föld színéről több milliós áldozatot szedő fertőző betegségek (fekete himlő) tűntek el vagy jelentősen csökkentek (járványos gyerekbénulás, kanyaró, fertőző májgyulladás) a védőoltásoknak köszönhetően. Mivel magyarázható, hogy az előbb említett kórokozók ellen oltatják magukat az emberek, a koronavírus elleni vakcinával azonban nem?

– A kérdés összetett, és egy társadalomtudós talán jobban meg tudná válaszolni. Annyit mondhatok, hogy egy új felvilágosodásra lenne szükség, és az embereknek újra a tudomány eredményei és szava felé kellene fordulniuk. Azt azonban nem látom, hogy az algoritmusok által véleményvezérelt, közösségi média mocsarában, az erre épülő politikai játszmák viharában hogyan tudna újra divatos lenni gondolkodni. A koronavírus-vakcinák is annak a modern orvostudománynak a termékei, amelyek a fejfájás-csillapító piruláktól a korábban említett szörnyű betegségek elleni vakcinákat is elhozták. A modern kommunikációs csatornák mégis valahogy hatékonyabban terjesztik a tudománytalanságot, álhíreket és félelmet, a racionalitás pedig elvész.

– Tavaly ilyenkor arról beszélt, hogy egyéb veszélyes vírusok is bármikor okozhatnak pandémiát, például a veszélyes zika- és az ebolavírus. Hazánkban is jelen vannak olyan nem őshonos szúnyogfajok – ázsiai tigrisszúnyog, koreai szúnyog, japán bozótszúnyog –, amelyek trópusi betegségek vírusait, például a zikavírust terjeszthetik. Valós a veszély?

– Az említett szúnyogfajok sajnos nem az őshonos fajok közé tartoznak. Ismert trend Európában, hogy ahol megjelennek, ott előbb-utóbb hozzák a különleges, egzotikus és a ré­gióra új kórokozókat. Ránk is minden jel szerint ez vár.

Kemenesi Gábor

Fotó: Éberling András

– A koronavírus elleni vakcina abban segít, hogy az oltott ember immunrendszere a legközelebbi vírustámadásnál jobban reagáljon és ­emiatt kevesebb vírust termeljen. A koronavírus elleni vakcina nem véd meg az újrafertőzéstől, csak a betegséget előzi meg vagy teszi azt sokkal enyhébbé és gyorsabb lefolyásúvá. Most kinek ajánlott a negyedik/ötödik koronavírus elleni oltás?

– A tudományos adatok nem mutatják, hogy egy egészséges szervezetnek jelentene előnyt a mostani szezonban az ismétlés. Azonban azt egyértel­műen mutatják, hogy az időseknek és kormegkötés nélkül krónikus betegséggel küzdőknek komoly előnyt jelent a súlyos megbetegedés kialakulásának megelőzéséhez. A nemzetközi és – tudtommal nemrég kommunikált – hazai stratégia is ezt követi.

– Mit tudtunk meg magáról a koronavírusról, illetve a folyamatosan mutálódó kórokozó ellen hogyan védekezzünk?

– Hasonlóan bármely más légúton terjedő kórokozóhoz. Megelőzéshez az ajánlások mentén vakcina, a terjedés időszakában pedig a jól megtanult légzésvédelmi és higiéniás megoldások csökkenthetik a fertőzés esélyét.

– Volt-e pozitív hatása a pandémiának? Azon túl, hogy az egyetemisták körében a virológia az egyik legnépszerűbb szak lett.

– A tudomány még jobban rákapcsolt és nagyon biztató fejlesztéseket, illetve megelőző stratégiákat dolgoz vagy már dolgozott is ki. Jómagam is számos ide vonatkozó nemzetközi projektben veszek részt, illetve a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban megalakítottuk a járványmegelőzési és járványvizsgálati kutatócsoportot, ahol különféle megelőző és vizsgálati módszereket fejlesztünk és próbálunk ki a világ járványos gócpontjaiban. 

Névjegy:

Kemenesi Gábor 1987-ben Budapesten született. 2013-ban végzett biológus szakon a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán. PhD-fokozatát 2018-ban szerezte denevérvirológia témakörben. A 2020-as Covid–19-világjárvány idején vált országosan ismertté, amikor a hazai médiában rendszeresen jelent meg a járvánnyal és a ­koronavírussal kapcsolatos témák szakértőjeként és a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagjaként. Díjai: Junior Szentágothai-díj (2016), Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2019), Junior Prima díj (2019), Az év ismeretterjesztő tudósa (2022).

Borítókép: Kemenesi Gábor Junior Prima díjas biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, az egyetem falai között működő Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa (Fotó: Éberling András)

Forrás:

MN