A Vírusvadász podcast mostani adásában olyan állatokról emberre terjedő fertőzésekről, azaz zoonózisokról beszélgetünk, amelyek nem csak egzotikus tájakon, hanem akár a kert végében is fenyegethetnek. Kemenesi Gábor virológus segít eligazodni ebben az ismeretlenül is közeli világban. Kiderül például, hogy Balogh Adri rajong a rókákért – de mit jelent ez akkor, ha egy fertőzött példánnyal találkozunk? Szó esik a veszettségről, a városiasodó vadállatokról, a denevérek és galambok szerepéről a fertőzések terjedésében. Megtudjuk, hogy a zoonózis nemcsak a vadonban leselkedik, hanem padlásokon, parkokban vagy kutyasétáltatás közben is jelen lehet. Részletesen beszélünk a szúnyogok által terjesztett betegségekről, mint a nyugat-nílusi láz vagy a szívférgesség. Az invazív fajok már városi környezetben is megjelentek, különösen az esővízgyűjtők környékén. A kullancsok is sokkal aktívabbak a meleg telek miatt – és bár nem esnek le a fáról, a fűszálakról könnyen ránk kerülnek. Beszélünk a Lyme-kórról, a kullancs-encephalitisről, és arról is, kinek érdemes beoltatnia magát. A rágcsálók sem ártalmatlan lakótársak: a hantavírus és a leptospirózis akár egy poros padlásról is terjedhet. A nyers tej és a nem jól hőkezelt húsok fogyasztása is veszélyt jelenthet, még ha régen természetes volt is – világunk ma már bonyolultabb, és a kórokozók is gyorsabban terjednek. Külön figyelmet kap a városi és falusi környezet közötti különbség: más állatokkal, más veszélyekkel élünk együtt. A madárinfluenza, a galambok bakteriális fertőzései vagy a denevérek városba költözése mind új kihívásokat jelentenek. Ez az adás nem ijesztgetni akar – de segít megérteni, miért fontos a tudatosság a mindennapi természetközelségben. A zoonózis nem valami távoli veszély: itt van, észrevétlenül.

A MEC_N 149108 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból nyújtott támogatásával, a Mecenatúra tudománynépszerűsítő pályázati program finanszírozásában valósult meg.