Ebben az epizódban Balogh Adri, a Vírusvadász podcast házigazdája dr. Kemenesi Gábor virológussal, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével beszélget arról, miért éppen bizonyos térségekben törnek ki a járványok. A trópusokon azért jelenik meg több vírus, mert ott sokkal gazdagabb az élővilág: több állat, több növény, több mikroba, így a vírusok is nagyobb számban vannak jelen. A városiasodás is kulcsszerepet játszik, hiszen ahol sok ember él együtt vagy ahol nagyüzemi állattartás zajlik, ott a fertőzések könnyen ugranak egyik gazdáról a másikra. A járványok lefolyását erősen befolyásolja az egészségügyi ellátás színvonala. Az Ebola évtizedekig kisebb falvakban jelent meg Afrikában, ám amikor nagyvárosok zsúfolt területeire jutott, sokkal súlyosabb következményekkel járt, mert a diagnosztikai rendszerek gyengék voltak. A világ nagy részén ma is hiányoznak azok a megfigyelő rendszerek, amelyek időben észlelnék a járványokat, így ezek a régiók különösen sérülékenyek. A társadalmi egyenlőtlenségek és a higiénia hiánya tovább növelik a kockázatot. A globalizáció miatt ma már bármely fertőzés 24 órán belül átjuthat egyik kontinensről a másikra, így a klasszikus járványgócok – Dél-Ázsia, Közép-Afrika, Amazonas – mellett bárhol felbukkanhatnak új betegségek. Dr. Kemenesi és csapata terepmunkát végez többek között Bangladesben és Vietnámban, ahol a Nipah vírust és más veszélyes kórokozókat vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják a helyi kockázatokat, és olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyeket a helyiek hosszú távon is használni tudnak. A terepen szigorú higiéniai szabályokat követnek: csak palackos vizet isznak, mindig van náluk szúnyogriasztó, és megválogatják, mit esznek. A frissen sült ételek általában biztonságosak, de a nyers csirke vagy nyers állati belsőségek már nem vállalhatók. Az epizódban szó esik a helyi gasztronómiáról, az expedíciók kihívásairól és arról is, miért tévhit, hogy a kutatók „hozzák” a vírusokat, miközben valójában azért dolgoznak, hogy megfékezzék őket.

A MEC_N 149108 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból nyújtott támogatásával, a Mecenatúra tudománynépszerűsítő pályázati program finanszírozásában valósult meg.