Ugrás a tartalomra

Mindenki ismeri őket – idegesítően zümmögnek a fülünk mellett, ott vannak a vízparton, és csípnek. De a mai szúnyogok már nem azok, amiket gyerekkorunkban ismertünk. Hazánkban megjelentek a világ más tájairól származó, inváziós fajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog vagy a japán bozótszúnyog, amelyek nemcsak agresszívebbek, de komoly betegségek terjesztésére is képesek. Ebben az epizódban Kurucz Kornéliával vadászunk a szúnyogokra – szó szerint. Megnézzük, hogyan és miért jelentek meg ezek az egzotikus vérszívók Magyarországon. Kiderül, hogy nem felnőtt szúnyogként érkeznek, hanem apró, szabad szemmel alig látható pete/tojás formában, például használt gumiabroncsokban utazva, ahol ideális mikroklímát találnak. A klímaváltozás és a globális kereskedelem pedig gondoskodik róla, hogy egyre több új faj találja meg a helyét nálunk is. A nőstény szúnyog csíp, és sajnos nemcsak viszkető dudorokat okozhat. Terjesztheti például a nyugat-nílusi láz vírusát, amely ugyan gyakran enyhe influenzaszerű tüneteket okoz, de ritkán akár súlyos, idegrendszert érintő megbetegedés is lehet belőle. Ezért is olyan fontos a monitorozás: kutatóink szúnyogcsapdákkal dolgoznak országszerte, vizsgálják a fajtákat, gyűjtik a kórokozókat, és keresik a terjedés gócpontjait – például madarak vonulási helyeit. A kutatás több mint 10 éve zajlik, de csak az utóbbi években vált igazán aktuálissá: nincs már napszak, amikor nyugodtan kiülhetünk a vízpart mellé, a szúnyogok folyamatosan aktívak, az új fajok pedig alkalmazkodtak a hazai klímához. Egyetlen deciliter pangó vízben akár ezernyi szúnyog is kifejlődhet – így a védekezés kulcsa a megelőzés. Milyen szúnyogok élnek ma Magyarországon? Hány hazai és hány behurcolt faj van? Hogyan ismerhetjük fel őket – például az ezüstös csíkokat, a lant alakú mintázatot az egyiptomi szúnyog hátán? Milyen módszerekkel gyéríthetjük őket, és mi az igazság a vércsoportos csípés-mítosz mögött? Tarts velünk a Vírusvadász III. epizódjában, ahol minden kiderül, amit a szúnyogokról tudni akartál – és még annál is több. Ismerd meg az ellenséget, mielőtt újra támad!

A MEC_N 149108 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból nyújtott támogatásával, a Mecenatúra tudománynépszerűsítő pályázati program finanszírozásában valósult meg.