Az elmúlt évtized eseményei, a Föld népességének növekedése, valamint az emberiség térnyerése mára odáig vezetett, hogy egyre több és egyre nagyobb járványokkal kell szembenéznünk. Ezért a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) szakembereinek munkájához elengedhetetlen, hogy megértsék, és összefüggéseiben lássák a vírusok terjedésének menetét és okát, ehhez azonban számtalan tényezőt kell megvizsgálniuk. Mindezekben a One Health koncepció segíti őket.

Rendkívül nagy azon vírusok száma a Földön, amelyeket már ismerünk, ám legoptimistább becslések szerint is csupán ezek 1%-át ismerjük az emberi fertőzésre képes vírusoknak. A tudomány jelenlegi állása szerint huszonöt víruscsalád az, amely a járványok elleni küzdelemben különös figyelmet érdemel. A szakemberek évek óta tanulmányozzák ezeket a kórokozókat, így a legtöbbről már tudjuk, hogy milyen környezetből és mely földrajzi régióból származnak. Azonban ahhoz, hogy a virológusok megelőző lépéseket tudjanak tenni a közeljövő járványaival szemben, meg kell érteniük azokat a folyamatokat, amelyek a tényleges fertőzésekhez vezethetnek. Ehhez számos tudományterület szakértelmét szükséges egyesíteni, hiszen sokszor szociokulturális, klimatikus és más paraméterek együttesen játszanak szerepet a kórokozók egyre fokozódó térnyerésében.

Bangladesi utcakép

Az emberiség az elmúlt húsz évben felismerte, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem és az egészségmegőrzés tekintetében elengedhetetlen annak felismerése, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az állatok és a közös környezetünk egészségével – ez az Egy Egészség, a One Health koncepció. Egyértelmű tehát, hogy ha a háziállataink betegek vagy járványok törnek ki köztük, az a mi egészségünkre is hatással van. Erre gyakori példa a sokak által ismert madárinfluenza, hiszen minél többször alakulnak ki járványok a baromfitelepeken, annál nagyobb eséllyel találkozhatunk emberi esetekkel is. Egy másik példa az antibiotikum rezisztencia, amely jelenleg több mint százmillió ember halálát okozza évente, és olyan baktériumokra vezethető vissza, amelyekre többé nem hatnak az elérhető antibiotikumok. Ezek nagy részéért az emberi gyógyászatban vagy az állattartásban túlhasznált antibiotikumok a felelősek.

Bangladesi csirkeárus

Ebből fakadóan ahhoz, hogy a virológusok lássák mire képes egy adott vírus, minden körülményt meg kell vizsgálniuk annak gazdaállatától, természetes közegétől az emberi kapcsolódási pontokig – ezzel válik lehetővé a megelőzés. A VNL kutatói munkájuk során jellemzően ilyen kórokozókkal és gazdaállatokkal foglalkoznak több szakterületről érkező szakértő bevonásával. A szakemberek expedícióik során megfigyelik az állatok ökológiai sajátosságait, mint például a populáció méretét, az állatok táplálkozási szokásaikat és a vándorlási útvonalaikat is, végső soron pedig olyan kockázatelemzést végeznek mely során megvizsgálják, hogy van-e esély arra, hogy az adott kórokozó átugorjon az emberekre.