Az elmúlt húsz év legizgalmasabb és legszebb magyar anyagai tekinthetők meg a National Geographic Magyarország kiállításán a Nemzeti Múzeumban. Sorozatunkban a fotók készítőivel és alanyaival beszélgetünk, ezúttal Somogyi Balázs Antalt kérdeztük.

 

Somogyi Balázs Antalt virológus és az ikonikus védőfelszerelés, mely a National Geographic 2020. márciusi címlapjaként aratott sikert.

FORRÁS: MÁTH KRISTÓF

 

Idén lett húszéves a National Geographic Magyarország, a kerek évforduló alkalmából a magazin a World Press Photo kísérő kiállításán, a Nemzeti Múzeumban vonultatja föl az elmúlt két évtized legizgalmasabb és legszebb magyar anyagait. A tárlat 2023. szeptember 22. és november 5. között tekinthető meg, a kiállítás kapcsán a bemutatott fotók készítőivel, alanyaival beszélgettünk.

A válogatás nem volt egyszerű, a National Geographic Magyarország kiállítására végül 25 fotós száz képe került be. A tárlaton azon kép is megtekinthető, amely egy védőfelszerelésbe öltözött, mintákon dolgozó virológus „szemszögéből” készült. A felvételtől nem messze a laboratórium egyik szkafandere látható, mi ennek használóját, Somogyi Balázs Antalt, a Pécsi Tudományegyetem kutatóját, a Virológiai Nemzeti Laboratórium BSL4-es laboratóriumának menedzserét kérdeztük.

 

 

Tudna mesélni a fotó születésének körülményeiről?

2020-ban, a pandémia kellős közepén készült, és a National Geographic magazinban jelent meg. A helyszín az akkori Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának egyik laboratóriuma. A kép egy biológiai biztonsági fülkét mutat, egy üveglap választja el a potenciálisan fertőzött területet a laborrésztől. A felvételen egyik kollégám a biológiai minták feldolgozásának egyik első lépését végzi. A fotón jószerivel minden fontos eszköz kivehető, így a teljes álarc, amely plusz védelmet biztosít a dolgozóknak.

Mi volt a tapasztalat, hogyan változott a vírusok, a virológia megítélése a világjárvány alatt?

Vegyes a helyzet. Pusztán tudományos szempontból a pandémia kezdete egy nagy löketet adott, a kutatók a gyakorlatban tudták bizonyítani, hogy milyen hasznos a virológia. Korábban vírusokkal nem foglalkoztak kiemelten, persze mindenki tudta, hogy létezik Ebola, influenza, Zika, de nem érdekelt sokakat a téma.
A Covid-19 érkezése rávilágított ennek a területnek a fontosságára, tömegekhez jutott el a virológusok üzenete. A pandémia előrehaladtával ugyanakkor a társadalom részéről bizonyos témák kimerültek. Persze a kutatások nem álltak le, sőt sokkal több a lehetőség, és szerencsére emiatt a kilátások is jobbá váltak. Ami számunkra kiemelt jelentőségű, hogy a társadalmat, a hétköznapi embereket is tájékoztatni tudjuk a munkánkról, a világjárvány óta pedig az érdeklődés is komolyabb.

A vizsgálatok jelentős része a pandémia alatt a Covid-19 kórokozójáról szólt. Hozott a világjárvány más vírusok vizsgálatában is fellendülést?

Természetesen. A SARS-CoV-2 kutatása érthető okokból prioritást élvezett, de ennek kapcsán világviszonylatban elkezdtek más magas rizikócsoportú vírusokkal is fokozottan foglalkozni, már csak azért is, hogy kiderítsék, milyen eséllyel okozhatnak újabb pandémiát.
Nem túl köztudott, de a SARS-CoV-2 egy hármas rizikócsoportú kórokozó. A számozás egytől négyig terjed, a hármas tehát elég komolynak számít. A pandémia felhívta a figyelmet arra, hogy a négyes rizikócsoportba tartozó kórokozókat még többet kellene vizsgálni, és szerencsére meg is kezdődtek a behatóbb kutatások. Kutatóink például ezért is szerveztek már több alkalommal expedíciót több egzotikus országba.
A trend mindenképp pozitív. Ahhoz, hogy megismerjünk egy kórokozót, jelen esetben egy vírust, hogy milyen a fertőzési mechanizmusa, az általa okozott betegség kialakulása, valamint hogy mindezek tükrében miként tudunk védekezni ellene, ahhoz minél többet ki kell derítenünk magukról a vírusokról.

 

Somogyi Balázs Antalt virológus mögötte pedig a különleges védőruházat.

FORRÁS: MÁTH KRISTÓF

A munka komoly biztonsági előírásokat követel meg. Tudna mesélni az itt látható szkafanderről?

A hivatalos megnevezése túlnyomásos, külső légmegtáplálású egyéni védőeszköz. A speciális ruhát arra fejlesztették ki, hogy a legmagasabb szintű rizikócsoportba tartozó kórokozókkal is biztonságosan lehessen dolgozni. Az ilyen öltözékeket BSL-4-es (biosafety level, azaz biztonsági szint – a szerk.) laboratóriumokban használják. Mivel teljesen zárt és enyhén túlnyomásos, ezért nem tud bejutni semmi, így segítségével a dolgozók biztonságban végezhetik a munkájukat.

A védőruhán kívül mitől különleges még egy BSL-4-es laboratórium?

A Virológiai Nemzeti Laboratórium biológiai biztonsági vezetőjeként órákig tudnék erről beszélni, de igyekszem rövidre fogni. A legfontosabb, hogy egy ilyen létesítményben a kültérhez képest többszintű negatív nyomás uralkodik. Ez azt jelenti, hogy kültér és zsilip, illetve zsilip és munkatér között is negatív nyomás uralkodik. Ennek célja az, hogy minden potenciális veszélyforrás befelé áramoljon, és semmi se jusson ki.
Követelmény továbbá a be- és kiáramló levegő szűrése, illetve a bent dolgozók független légtáplálása a szkafanderben. BSL-3-as szinten is van védőruha, ebben viszont a szűrt levegő a labortérből származik. Végezetül fontos az is, hogy a kimenetelnél a dolgozó teljes fertőtlenítésen essen át.

Minden országban akad legalább egy BSL-4-es laboratórium?

Nem, világviszonylatban ebből a szempontból Magyarország az élen jár. Hazánk a maga két létesítményével egyenesen világelső az egy főre jutó BSL-4-es laborokban. Globálisan az ilyen létesítmények száma a 60-at sem éri el, túlnyomó részük, 17 az Egyesült Államokban működik, a többi pedig a világban szétszórtan. Valójában nincs is szükség belőlük sokra.
Érdemes kiemelni: ezen laborok elsődleges szerepe az, hogy az adott környéken előforduló kórokozókat lehessen vizsgálni. A BSL-4-es laboratóriumok kiépítése és fenntartása egyébként rendkívül bonyolult, szigorú jogszabályoknak, szabványoknak kell megfelelni. Éppen ezért nem olyan egyszerű ezeket csak úgy felépíteni és működtetni.

Pécsen kívül itthon hol található még ilyen labor?

Tevékenység szerint kétféle BSL-4-es laboratóriumot különböztetünk meg, a kutatási, illetve a népegészségügyi célúakat. A két típus megoszlása nagyjából 40-60 százalék. Pécsen kizárólag kutatási céllal működik a laboratóriumunk, ami abból a szempontból egyedülálló, hogy legközelebb Németországban található hasonló, kutatási célú BSL-4-es laboratórium. Rajtunk kívül Budapesten működik egy népegészségügyi célú létesítmény. Hatalmas stratégiai előny a közép-európai régióban, hogy Magyarország népegészségügyi és kutatási laboratóriummal is büszkélkedhet.

 

Forrás: