Ugrás a tartalomra

Bangladesben vizsgálták a kutyákra és más ragadozóemlősökre veszélyes vírust

A szopornyica a vörös róka, a farkas, a közönséges vidra és különböző görényfajok betegsége, de még a nagymacskákat is érintheti.

 

Bangladesben nem házikedvencként tekintenek a kutyákra, ezért rengeteg a kóbor eb az utcákon.

 

A kutyákra és más ragadozóemlősökre veszélyes szopornyica vírust (Canine Distemper Virus) vizsgálták Bangladesben a pécsi virológusok. A magyar kutatócsoport helyi állatvédőkkel és állatorvosokkal közösen tanulmányozta a kutyák által hordozott és terjesztett betegséget két városban, Rádzssahi és Csittagong területén.

A szopornyica a kutyák világszerte elterjedt rendkívül fertőző, szisztémás, vírusos betegsége. A vírusnak számos törzse ismert, amelyek többnyire földrajzi előfordulás alapján különülnek el. A betegség különböző testváladékokkal például nyállal, szem és orr váladékkal, vizelettel, ürülékkel, közvetlen érintkezés útján terjed, kizárólag az állatok között, emberre nem veszélyes. Tünetei lehetnek láz, hányás, hasmenés, étvágytalanság, köhögés és letargia, súlyosabb állapotban idegrendszeri tünetek, zavart viselkedés és izomrángások jelentkezhetnek. Bár a kutyák szopornyica elleni védőoltása hatékony és elérhető, a világ számos részén még sincs lehetőség a széles körű alkalmazására. Ilyen ország például Banglades is, ahol több tízezer kóbor kutya is élhet egy-egy település utcáin.

 

„A Canine Distemper Virus, magyar nevén a szopornyica egy régóta ismert súlyos megbetegedést okozó vírus. Bár a szopornyicát elsősorban kutyabetegségként ismerjük, azonban számos vadon élő ragadozót is érinthet, köztük a vörös rókát, a farkast, a közönséges vidrát és különböző görényfajokat is, de még a nagymacskákat, például Ázsia egyes részén előforduló tigriseket is. A szopornyica egy magas mortalitású, gyógyíthatatlan betegség, amely a világ számos részén megtalálható, köztük Magyarországon is. A Bangladesben végzett munkánk során, nagyrészt tünetmentes kutyákban vizsgáltuk a vírus jelenlétét. Minket is meglepett, hogy a Rádzssahiban begyűjtött 135 nyálmintából 10 kutyánál jelezte a PCR tesztünk a szopornyicát okozó Morbillivirus jelenlétét. Ez azt is jelenti, hogy a kórokozó képes perzisztensen fenntartani magát az utcán kóborló kutyafalkák között. Miután Banglades a világ egyik legsűrűbben lakott állama, ezért a fertőző betegségek egyik forró pontja is” – magyarázta Lanszki Zsófia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium virológusa, akinek PhD-témája fókuszában az egész világon elterjedt, elsősorban kutyaféléket és más ragadozókat érintő vírusos fertőzés, a szopornyica áll.

A vírus magas halálozási aránnyal jár állatok körében, amely ellen Európában oltást kapnak a kutyák, de még így is előfordul évente néhány megbetegedés. Bangladesben viszont nem oltják a kutyákat, ráadásul nem is háziállatként tartják őket. Emiatt vált rengeteg kutya kóbor állattá, melyek rossz körülmények között élnek, korlátlanul szaporodnak és vakcina nélkül a betegségeket is könnyedén átadják egymásnak vagy más ragadozóknak.

A pécsi kutatók döbbenetes körülményeket tapasztaltak Bangladesben.

 

A pécsi szakemberek helyi állatvédők, állatmentők és állatorvosok segítségével gyűjtöttek és vizsgáltak nyálmintákat ezektől a kóbor kutyáktól. A mintagyűjtés két egymástól távoli városban, Rádzssahiban és Chittagongban történt az utcán kóborló példányoktól. A helyi állatorvos keksszel magához csalogatta a kutyát, majd egy vastag védőkesztyűben fogta meg az állatot, míg egy másik önkéntes egy mintavevő pálcával gyűjtött nyálmintát az állattól.

„A vírus viszonylag jól kimutatható nyálból, így a mintagyűjtés egyszerűen, gyorsan és noninvazív (állatkímélő) módon elvégezhető volt. Miután megmutattuk a helyieknek az eljárást, az állatorvosnak később már csak odaadtuk a mintavételező szettet és a helyi szakemberek maguktól végezték a mintagyűjtést, majd behozták a mintákat a mobillaboratóriumba. Vizsgálatunk során helyben, PCR segítségével igazoltuk, hogy valóban pozitív-e az adott állat szopornyicára. Ezt követően megtörtént a pozitív mintákból a vírus teljes genomszekvenálása szopornyica-specifikus amplikon-alapú, harmadik generációs szekvenálási módszer alkalmazásával. Ezek lesznek Bangladesből az első genomszekvenciák: eddig többnyire csak a tünetek alapján, ritkább esetben gyorsteszttel állapították meg egy állat fertőzöttségét. A kutatásunkban arra is kiterjedt választ kaphatunk, hogy a kimutatott szopornyica törzs eddig milyen állatokban és milyen országokban fordult elő. Ma már magának a vírustörzsnek a terjedését is képesek vagyunk modellezni. Így, hogy a területen igazoltan jelen van a vírus, illetve a mintagyűjtés és vírus kimutatás is viszonylag könnyen kivitelezhető, most elkezdhetünk egy olyan kutatási tervet készíteni, amivel vizsgálni tudjuk a vírus terjedési mintázatát. Ez a vírus kezelésében és az esetleges járványok kialakulásának megelőzésében is segítség lehet” – mutatott rá Lanszki Zsófia.

A helyi állatorvosokkal, állatmentőkkel és önkéntesekkel együtt vettek mintát a kóbor kutyáktól.

 

A szopornyica kutatása különösen fontos Bangladesben a tigrisek szempontjából is, mivel a fertőzés magas halálozási aránnyal jár, ami komoly károkat okozhat az amúgy is kis létszámú, veszélyeztetett helyi tigrispopulációban. A magyar szakemberek szerint először meg kell tanítani a társadalmat, hogy ne dobják a kutyákat az utcára, és hogy immunizálják az állataikat a betegségekkel szemben. A kutatás következő lépése, hogy a helyi szakemberekkel közösen kidolgozzanak egy mintagyűjtési stratégiát kutyáknál, mely lehetővé teszi a vírus terjedésének és a fertőzés dinamikájának vizsgálatát a már alkalmazott vizsgálati módszerekkel, illetve hosszútávon a kutyák mellett vadon élő ragadozók virológiai vizsgálatának elvégzését is. A pécsi virológusok szerint a helyi szakemberek nagyon nyitottak a közös munkára és aktívan részt vesznek a kutatásban, így várhatóan egy többéves együttműködés jöhet létre a vírus jobb megismerése érdekében.

 

Forrás:

NG