A korábbi, kevésbé szúnyogos évekhez képest idén jelentősen több vérszívóval találkozhatunk, aminek hátterében egyszerűen a szúnyogok biológiája és szaporodási stratégiája, valamint a számukra kedvező időjárás áll. A szúnyogok fejlődéséhez vízre van szükség, vagyis a lehulló csapadék mennyisége és a hőmérséklet jelentős hatással van arra, mikor mennyi szúnyog fejlődik és keseríti meg a nyári estéink.

Az előző évek túlnyomóan szárazak voltak, amilyen időben a szúnyogok ugyan lerakják tojásaikat, de azok nem mind tudnak kikelni és fejlődésnek indulni. A túlélési stratégiájuk része, hogy tojásaik rendkívül ellenállók a szárazsággal és hőséggel szemben, és akár évekig is „kivárnak”, amíg a számukra kedvező feltételek beköszönnek. Gyakorlatilag ez történt idén. A téli időszakban egyszerre lehullott jelentős mennyiségű csapadék feltöltötte a szúnyogbölcsőket vízzel, és tavasszal, a gyorsan beköszöntő meleggel hirtelen nagy mennyiségű szúnyog indulhatott fejlődésnek.

Pécsett végzett többéves szúnyogmonitoring adatok Forrás: PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium

A szokatlanul sok szúnyog miatt sokan megváltásként tekintenek a szúnyoggyérítésre, és reménykedve várják, hogy „mikor érkezik már a repülő”. Majd jön a felháborodás, a „nem is jött repülő, csak autó”, „nem is permeteztek semmit, mert nem füstölt” vagy „ennek semmi hatása nem volt” felkiáltásokkal. Mielőtt újra és újra „elrendelnénk, mert csípnek”, érdemes tudni milyen árat fizetünk egy kémiai szúnyoggyérítésért.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a szúnyogok kémiai adulticid kezelése (vagyis amikor a kifejlett, repülő szúnyogokat egy kémiai szerrel permetezzük) az Európai Unióban és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint is kizárólag az általuk indukált egészségügyi vészhelyzet esetén és kizárólag célzottan, az érintett területre korlátozva ajánlott. Erre a kezelési módszerre úgy kellene tekinteni, mint egy végső megoldásra a járványok megfékezése érdekében. Nem véletlen az sem, hogy az EU-ban már csak egyetlen, erre a célra használható szer engedélyezett, illetve, hogy néhány évvel ezelőtt, 2020-ban betiltották a szer repülőről történő, úgynevezett légi kijuttatását. A korlátozások oka a szer kiszámíthatatlan elsodródása és ökoszisztémára gyakorolt hatása.

A szer ugyanis egy szintetikus piretroid vegyület, a deltamethrin, amely alapvetően neurotoxikus (idegrendszert károsító) hatása révén végez a rovarokkal – fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a szúnyogokkal, vagyis nem szelektív! Vízi szervezetekre extrém toxikus; halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, illetve vízi növényekben is felhalmozódhat, és a szakirodalom alapján egyes vízi és szárazföldi fajok esetében egyaránt eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat.

Az Európai Unió tilalma ellenére a hazai gyakorlat külön engedélyezéssel, időszakosan, évről évre újra csatasorba állítja a repülőgépről történő gyérítést. Ennél is aggasztóbb, hogy túlnyomórészt még mindig a kémiai kezelés dominálMagyarországon ráadásul tartósan ugyanazzal a szerrel. 2022-ben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által közölt adatokalapján a szúnyoggyérített területeken 99,7 százalékban (4 530 271 hektáron) kémiai kezelést végeztek és csupán 0,3 százalékban (13 227 hektáron) alkalmaztak biológiai módszert. A biológiai (vagy más néven lárvicid) módszer egy természetben előforduló baktériumot(Bacillus thuringiensis israelensis) alkalmazva a vízben fejlődő csípőszúnyoglárvákat célozza. A baktérium által termelt fehérje a szúnyoglárvák tápcsatornájában, adott pH-tartományban válik toxikussá, ezáltal jelentősen szelektívebb gyérítést tesz lehetővé a kémia szer alkalmazásával szemben.